Minden, ami zene. Czuczu Irina honlapja

A zenében az ember néha minden keresgélés nélkül is megtalálja a választ a kérdéseire. Alessandro D`Avenia

.

Olvasóimnak itt a világ legnagyobb zongoriástáit szeretném bemutatni.

 

Lang Lang (1982)-

a fiatal kínai zongorista.

Shenyangban született, átlagos családból származik. A nagypapája zenetanár volt, az apja hegedűművész, hagyományos kéthúros hegedűn játszott, ezért Lang Langot már gyermekkorában nagyon érdekelte a zene, különösen a zongora és a hegedű. Amikor hároméves volt, egy zongorát kapott ajándékba. 1994-ben Lang Lang első helyezést ért el Németországban, az Ettlingen Nemzetközi Zeneversenyen. Még akkor is csak tizenkét éves volt. Ez volt az első nemzetközi díja. 1995-ben a 2. Csajkovszkij Nemzetközi Zongoraversenyen Lang Lang kitűnően játszotta Csajkovsykij első concertóját. Ő nyerte a versenyt. 1997-ben Lang Lang az amerikai Curtis Zenei Főiskora vezetőjétől, a világhírű zongoristától, Gary Graffmantól kapott meghívást, aminek alapján a főiskola növendéke lett.1999. augusztus 14-e felejthetetlen nap volt Lang Lang számára. Arra a napra az amerikai Chicago Ravinia zenei fesztiválon sztárkoncert volt meghirdetve, amelyre öt világhírű zongoristát hívtak meg. Az előadás előtt az egyik zongorista hirtelen beteg lett. Lang Lang ugrott be helyette és alig 17 évesen Csajkovszkij első concertóját játszotta a Chicagói Szimfónikusokkal. A kínai zenei csodagyerek ragyogó műsora szenzációt okozott, és Lang Lang híres lett.

  

Bogányi Gergely (1974)-

Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.

Mára a nemzetközi koncertélet egyik legkeresettebb zongoraművésze, aki rendszeres vendég a világ legrangosabb koncerttermeiben és fesztiváljain, s szólistaként vezető zenekarokkal is gyakran fellép. Az új Nemzeti Hangversenyteremben ő adta az első szólóestet 2005 májusában. Repertoárján harmincnál több zongoraverseny mellett - sok más mű között - szerepel Chopin összes szólózongorára írt darabja, és Liszt Ferenc kompozíciói is kiemelkedő helyet foglalnak el benne. Chopin és Liszt zongoraműveiből, valamint Mozart-versenyművekből önálló lemezfelvételei is jelentek meg. Kamarazenét ugyancsak gyakran játszik.. Mindössze harmincéves volt, amikor átvehette a művészeknek odaítélhető legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Kossuth-díjat.

Arkagyij Volodosz (1972)-

orosz zongorista,  üstökösszerű pályája.

 

Szentpétervárott született, tanulmányait szülővárosában, Moszkvában, Párizsban és Madridban folytatta. Üstökösszerű pályája nem valamelyik nagy verseny megnyerésével indult - a zenét és a versengést egymástól idegennek találva, Volodosz soha nem indult versenyeken. A Sony lemezcég egyik Franciaországban járó vezetőjének felhívták a figyelmét egy ott tanuló orosz zongoristára. "Olyan tehetséggel, mint Volodosz, egyszer az életben találkozik az ember" - hangzott a vélemény, amit azonnal lemezszerződés követett. Az 1997-ben megjelent, zongoraátiratokat tartalmazó CD óriási siker lett, díjözön fogadta (Gramophone-díj, Német Zenekritikusok Díja stb.). A sikertörténet innen már töretlen volt. Szólókoncert a Carnegie Hallban (élő felvétele ugyancsak besöpört minden lehetséges lemezdíjat), meghívás a nagy zenekarokhoz és fesztiválokra. A kritikusok Volodosz játékát leginkább Horowitzéhoz hasonlítják: káprázatos technika, konvenciókat kerülő, nemritkán meghökkentő, de mindig a zenét szolgáló megoldások, különleges képesség a hallgató megigézésére.

Murray Perahia (1947)-

szerfád ősöktől származó, világhírű amerikai zongoraművész

 

Már négy esztendős korában zongorázott, de csak tíz év múlva kezdte foglalkoztatni a muzsikus pálya gondolata Erre nem kisebb művészegyéniség, mint Mieczyslaw Horszowski ösztönözte. Nála tanult sokáig, és az ő révén már egészen fiatalon abban a kitüntetésben részesült, hogy mestere kamarapartnereivel, Pablo Casalsszal, Rudolf Serkinnel muzsikálhatott együtt. Még egy nagy művész hatott fejlődésére: Vladimir Horowitz, aki barátságával is kitüntette. Perahiát a zongorázás mellett élénken foglalkoztatja a zeneszerzés és a dirigálás.Az elmúlt másfél évtizedben arányosan osztja meg idejét és fellépéseit a zongora és a karmesteri dobogó között: a diszkográfiájának jelentős részét kitevő versenyművek közül a legnagyobb elismerést Bach és Mozart összes zongoraversenyeinek felvétele váltotta ki. Mindkettőt maga játssza és vezényli is: a barokk mester concertóit a St.Martin-in-the-Fields Kamarazenekar, a Mozartokat pedig az Angol Kamarazenekar élén.

Murray Perahia többször koncertezett nagy sikerrel Magyarországon.

Eliszo Virszaladze (1942)-

egyike a legkiválóbb élő zongoristáknak.

Eliszo Virszaladzének nem kell jobb ajánlólevél, mint Szvjatoszlav Richter róla mondott szavai: Schumann zenéjének legjobb élő előadója. Játékában a schumanni képzeletvilág két alakját, a szenvedélyes Florestant és az álmodozó Eusebiust egyesíti. A nagy német romantikus zeneszerzőhöz azóta fűzi szoros kapcsolat, hogy huszonnégy évesen megnyerte a nevét viselő zongoraversenyt.Életének nagyobb részét a tanítás teszi ki. Moszkva és München közt ingázik, de mesterkurzusokat vezet Olaszországban, Spanyolországban és másutt.

Jevgenyij Kiszin (1971)-

világ koncertpódiumainak egyik legünnepeltebb sztárja.

Kétéves korában kezdett érdeklődni a zongora iránt, hatévesen már a Gnyesszin Zenei Tehetségek Iskolájában tanul. Tíz évesen zenekarral fellépve egy Mozart zongoraversenyt mutat be, egy év elteltével már szólókoncertje van Moszkvában.1987-ben a Berlini Fesztiválon jelentős sikert arat, majd európai koncertkörutat tesz.

Herbert von Karajan alapítványa jelentős segítséget nyújt a zongoraművész pályája indításában.1995-ben az USA-ban "Az év legjobb hangszeres előadója" címet nyerte el.

 

 

Schiff András (1953)-

magyar származású zongoraművész. Számos kritikusa nevezte a zongora poétájának.

Schiff világszerte híres, mint egyik a legjobb Beethoven, Mozart és Bach interpretálója.A legrangosabb koncerttermek rendszeres vendége, a legnevesebb zenekarok is megtiszteltetésnek tartják, ha fellépést vállal velük.

 

Dimitri Bashkirov (1931)-

orosz zongoraművész és pedagógus.

Baskirov kiemelkedő figura nem csak orosz kultúrában, hanem nemzetközi életben is. Zongorajátékára jellemző változatos, rendkívüli  színes hang, kifogástalan stílus érzeke és maximális megközelítés  zeneszerző gondolatához. Baskirov tartja számtalan mester kurzust fiatal zongoristáknak, többször járt Magyarországon koncertekkel és kurzusokkal egyaránt.

1991-től- Baskirov  Madridi «Escuela Superior de Musica Reina Sofia» professzora.

 

Daniel Barenboim (1942)-

világhírű izraeli-argentin zongoraművész és karmester.

Barenboim repertoárjában a legkülönfélébb zeneszerzőz művei szerepelnek, egyaránt foglalkozik a 18., a 19., illetve a 20. század zenéjével, érdemes itt megemlíteni Mozart, Beethoven, Liszt, Rossini, Nono, Boulez vagy éppen Berg nevét. 2006-os berlini koncertsorozatán Beethoven összes szonátáját eljátszotta.

 

Grigory Sokolov (1950)-

Oroszország legünnepeltebb muzsikusa, korunk talán legnagyobb zongoraművésze.

Széles repertoárja (Bachtól Schönbergig), a zene értelmezésének komolysága és eredetisége, előadásmódjának pontossága megragadják mind a közönséget, mind a kritikát, bárhol is játszik.Sokolov hangképzése egészen különleges, senkiéhez sem hasonlítható - a tónus ilyen szintű kidolgozottsága és árnyaltsága valószínűleg egyedülálló a világon. A zongoraművész minden hangot külön képez, formál, elindít és lezár, hihetetlen erővel, rugalmassággal.

 

Emil Gilels (1916-1985)-

20. század egyik legnagyobb zongoraművésze.

 

A szokatlanul széles repertoárján szerepeltek művei barokktól (Bach, Scarlatti) modern alkotásokig. Különösen fontos és érdekes az ő Beethoven interpretációja:  hibátlan technika,kifogástalan stílus érzeke.

Turnézott Olaszországban,Svájcban,Franciaországban,skandináv országokban, USA-ban.

Dinu Lipatti (1917-1950)-

román zongoraművész. Rövid pályafutása és viszonylag kisszámú felvétele ellenére Dinu Lipattit a XX. század legjobb zongoraművészei között tartják számon. Különösen Mozart és Chopin lemezeit értékelik.

Lipatti kicsi gyermekként kezdett zongorázni, és elképesztően fiatalon, négy évesen mutatkozott be zongoristaként és zeneszerzőként.Tanárai Alfred Korto,Nadia Boulange,Paul Dukas és Charles Munch voltak. Lipatti Bach- és Mozart-, de mindenekelőtt Schubert- és Chopin-felvételei hasonlíthatatlan érzékenységű, lenyűgöző hangkultúrájú művészt állítanak elénk.

 

Szvjatoszlav Richter (1915-1997)-

szovjet zongoraművész, a 20. század egyik legnagyobb zongoristája. Művészetét mélyen átélt bemutatói, virtuóz játéktechnikája és hatalmas repertoárja teszik felejthetetlenné.

Richtert önmagáért, humanizmusáért, elmélyült zongorázásáért becsülte az egész világ. A zenei tökéletesség fanatikusa volt. "Eleven zongoralexikonnak" nevezték, akinek "gyilkos kezei vannak, de morálja bevehetetlen erődítmény", és kizárólag lelkiismeretére hallgat zongorázás közben. Távol tartotta magát a politikától, s bár nyugati turnéit csak későn kezdhette el, emigrálni soha nem akart; úgy vélte, hogy játszani mindenhol lehet. Tökéletes technikai tudása mellett hatalmas sikert aratott improvizációs képessége. Nem kedvelte a publicitást, fényképezni élete végén már csak a szünetekben engedte magát, szinte sötétségben játszott, a koncerteken csak gyertya világíthatott, interjút igen ritkán adott. Idősebb korában visszautasította a nagy hangversenytermeket, és szívesebben lépett fel kisebb városokban.

A stúdiófelvételeket nem kedvelte, legtöbb lemezének anyagát élő koncertfelvételek adják.. Ritka különlegesség barátja és „tanítványa", Andreas Lucewicz 1994, június 20-án titokban, rejtett kamerával készült hosszú videofelvétele, amelyen Richter többórás próbáját vette fel párizsi szállásán.

Martha Argerich (sz.1941)-

argentin zongoraművész, egyike a korszak legnagyobb előadóművészeinek.

Az 1965-ös varsói Nemzetközi Chopin Versenyen egy csapásra meghódította a zenei világot. Ugyanebben az évben készítette első lemezfelvételét Chopin, Brahms, Ravel, Prokofjev és Liszt műveiből. Néhány évvel később Chopin 3. szonátáját és op. 53-as polonézét játszotta lemezre más, rövidebb művekkel együtt. Félelmetesen magas színvonalú technikáját Vladimir Horowitzéhoz hasonlították. Bár sokat kritizálják szélsőséges dinamikáiért és tempóiért, játékát szenvedélyes, egyéni hangvétel jellemzi. Sokszor nyilatkozta, hogy szólistaként magányosnak érzi magát a színpadon, az 1980-as évektől kezdve ezért szívesebben ad elő zongoraversenyeket, de más hangszeres szólisták partnereként főként kamarazenét játszik.

 Vladimir Ashkenazy (1937-)

generációjának egyetlen olyan tagja, aki zongoraművészként az orosz tradíciót és iskolát folytatta.

 

 Nagy nemzetközi versenygyőzelmekkel indult karrierje az 1950-es és 60-as évek fordulóján. Hatalmas repertoárral rendelkezik mind a szóló-, mind a kamara-, mind a versenymű-irodalom terén. Olyan partnerei voltak, mint Itzhak Perlman, Pinchas Zukerman, Lynn Harrell, Elisabeth Söderström, Barbara Bonney vagy Matthias Goerne. Önálló CD-vel szerepel a Great Pianists of the 20th Century című sorozatban. Az 1970-es évektől kezdve egyre többször cserélte fel a zongorát a karmesteri pálcára. Sokáig gyanakvással figyelték tevékenységét, de kitartó és fáradhatatlan munkájának valamint tehetségének köszönhetően ma már szinte többen ismerik karmesterként, mint zongoraművészként.

Arturo Benedetti Michelangeli (1920-1995)-

A XX. század nehéztermészettel és nagy tehetséggel megáldott zongoraművész.

 

Zenei karrierje mellett Michelangeli képzett orvos, pilóta és autóversenyző, valamint az antifasiszta mozgalom tagja volt a II. világháború időszakában. Arturo Benedetti Michelangelit a 20. század egyik legkimagaslóbb zongoravirtuózának tartják Horowitz és Richter mellett. Hibátlan játékáról volt híres. A tökéletesség szinte rögeszméje volt. Repertoárja igen kisszámú kompozícióból állt. Elsősorban Chopin, Liszt, Debussy, Ravel és Rahmanyinov műveit játszotta. Ritkán nyúlt a bécsi klasszikusokhoz.

 

Fischer Annie (1914-1995)-

magyar és az egyetemes zenei előadóművészet legendás, kiemelkedően nagy alakja.

Fischer Annie világraszóló karrierjét az első budapesti Liszt zongoraverseny fődíjának elnyerése indította el 1933-ban. A következő években már Európa legnagyobb városaiban és leghíresebb koncerttermeiben játszott. Olyan karmesterek találtak szólista partnerre benne mint Fritz Busch, Bruno Walter, Knappertsbusch, Mengelberg, Ansermet, Karajan, Adrian Boult, Sawallisch, Klemperer, a magyarok közül Dohnányi, Fricsay, Ormándy, Széll, Ferencsik.

Játékában csodálatos szintézisben egyesült a férfias erő, a billentés bámulatos szépségével és frazírozás ezernyi csodájával.. Sajnálatos, hogy a világ nagy zongoraművészeinek sorában elfoglalt kiemelkedő pozíciója ellenére viszonylag kevés hanglemezfelvétel őrzi emlékét - ennek egyszerű oka az, hogy nem szerette a stúdiók zárt világát.

Fischer Annie hivatalosan sohasem tanított, ha fiatal művészek tanácsért fordultak hozzá, szívesen hallgatta meg őket és segítette pályájuk kibontakozását.

Cziffra György (1921-1994)-

az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei előadóművész.

Repertoárján elsősorban Schumann, Chopin, Liszt, Grieg, Brahms,és Rahmanyinov művei szerepeltek, amelyek nagy részét hanglemezre is játszotta,de barokk és reneszánsz francia szerzők műveit, mint például: Couperin, Rameau , Lully, és francia 20. századi szerzők (Ravel, Debussy, Franck) műveit is gyakran játszotta. Emellett előszeretettel játszotta saját Liszt-stílusú átiratait, parafrázisait.

Glenn Gould (1932-1982)-

kanadai zongorista, a múlt század egyik legnagyobb hatású előadóművésze.

20. század egyik legismertebb és legkiválóbb klasszikus zenei zongoristája volt.Játékában egyesült az a technikai tudás és zenei érzékenység, amely lehetővé tette, hogy különleges tolmácsa legyen Johann Sebastian Bach összetett, polifonikus zenéjének.

Csodagyerekként hamarabb olvasott kottát, mint betűt, ötévesen komponált és nyolcévesen már konzervatóriumba járt. Tizenkét évesen nyerte élete első és utolsó zongoraversenyét - többön nem indult, mert ellenezte a versengés gondolatát.Gould elsősorban Bach, Beethoven és Schönberg műveit játszotta, a zongorairodalomnak csak egy része szerepelt repertoárján, s még kisebb részét szerette igazán. Mellőzte a romantika "túlburjánzó zenéjét", nem kedvelte Lisztet, "pitiáner hedonistának" tartotta Mozartot.

Artur Rubinstein (1887-1982)-

világhírű zongorista, a nyolc nyelvet beszélő muzsikus.

Mind lengyelként, mind zsidóként Arthur Rubinstein megtapasztalta a XX. század tragédiáit, ennek ellenére hedonista volt, imádott élni, nyolcvanéves kora után is koncertezett, egészen kilencvenöt éves korában bekövetkezett haláláig.Rubinstein kiváló partner volt a kamarazenében is, a legnagyobb hegedűsökkel, vonósnégyesekkel játszott együtt. Romantikus zongoristaként lett ismert, saját bevallása szerint is szívből játszott, az érzelmeket akarta kifejezni. Lemezre vették vele Frédéric Chopin teljes életművét, a kiadás ma is alapműnek számít. Rendkívüli emlékezetéről csodákat meséltek: amellett, hogy 8 nyelven beszélt folyékonyan, szinte egész repertoárját fejből tudta.

Artur Schnabel (1882-1951)-

Méltán tartják a 20. század egyik legnagyobb zongoristájának, akinek életteli előadásmódja, alapossága és lelki mélységekbe hatoló Beethoven- és Schubert-interpretációja szinte felülmúlhatatlan.

 Artur Schnabel zongoraművész, zeneszerző és zenetanár.Schnabel koncertsorozatot adott Beethoven teljes zongoraszonáta-ciklusából, és ő játszotta először ezeket lemezre. A felvétel 1935-ben lett készen, azóta is rendszeresen kiadják; ezt sokan fordulópontnak tekintik Beethoven szonátáinak értelmezésében. Schnabel felvételt készített Beethoven összes zongoraversenyéből is.

Wilhelm Kempff (1895-1991)-

Ő volt az a zongorista, akiért a japánok annyira rajongtak, hogy még egy kis szigetet is elneveztek róla: ez Kempu-san.

Kempff világot járt koncertekkel.60 éven keresztül csinálta hangfelvételeket, amelyiken Beethoven, Schumann, Brahms,Schubert, Mozart,Bach, Liszt, Chopin zene hallható.

Az beszelik, hogy amikor Kempff járt Finnországban, Jean Sibelius kérte őt játszani néki Beethoven 29. szonátáját. Játéka végen Sibelius azt mondta Kempffnek: „Maga játszott nem úgy, mint zongorista, hanem mint ember!"

Alfred Kortot (1877-1962)-

Zongoraművészként és karmesterként az egész világot végigkoncertezte, zongorakurzusai legendásak voltak.

Chopin és Schumann számos művét játszotta lemezre. Sok "ínyenc" zenehallgató Cortot-t tekinti e két zeneszerző műveinek legnagyszerűbb tolmácsolójának.Sokan személyes stílus utolsó képviselőjének tartják, amely többre tartotta az intuíciót, a hiteles lelkületet a hibátlan technikánál. Ezt a felfogást váltotta fel az a "tudományos" típusú játék, amely előtérbe helyezi a logikát és a precizitást, és egyenlőségjelet húz a hitelesség és a metronómhoz, hangjegyekhez talán túlságosan is ragaszkodó interpretáció között.

Vladimir Horowitz (1903-1989)-

A 20. század egyik legkiemelkedőbb zongoraművésze; az ő színre lépésével nagyban átalakult a zongorázás egésze; elképesztő virtuozitásával, játékának tónusával sokat formált a zenei gondolkodáson is.

Horowitz szokatlanul egyenes, majdnem a billentyűkre fektetett kéztartással játszott, legendás volt dinamikus billentése, drámai átélő képessége, briliáns technikája. A kritika legtöbbre Schumann-, Chopin-, Liszt-, Csajkovszkij- és Rahmanyinov-interpretációit tartotta. Pályafutása alatt mintegy 150 hanglemez készült vele, ezeket több Grammy-díjjal jutalmazták, ő maga megkapta az amerikai Szabadság Érdemérmet, a francia Becsületrendet, és zongoraversenyt is neveztek el róla.

Anton Rubinstein (1829-1894)-

zongoristaként,zeneszerzőként, karmesterként és tanárként is meghatározó jelentőségű volt a korabeli orosz zenei életben.Ő volt az első orosz zeneakadémia megalapítója (1862, Szentpétervár).

 

Csaknem 20 évig Rubinstejn Nyugat-Európába helyezte koncerttevékenységét.Sikerét és népszerűségét kizárólag Liszt Ferenc múlta felül.Manapság egy zongoraművész sem adna elő egy olyan hosszúságú programot - saját magára és a publikumra való tekintettel, mint amivel Rubinstejn az 1885/86-os szezonban Oroszországban és Európában karrierjét befejezte. Ezen „történelmi koncertek" közül egyik sem tartott rövidebb ideig, mint 4 óra.Nem csoda, hogy egy ilyen párizsi koncert során Rubinstejn eszméletlenül bukott a klaviatúrára.

 

Szergej Rachmaninov (1873-1943)-

orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. Zongoraművészi teljesítményével, legendás technikai tudásával és ritmusérzékével nemzedéke legnagyobb zongoristája volt.

 

A századforduló tájékán világszerte feltűnést keltett szuggesztív erejű, drámai fantáziától fűtött zongorajátékával, majd Csajkovszkij nyomán indult, késő romantikus szellemű kompozícióival, amelyek főként a zongora-színhatások bravúros kiaknázásával magaslanak ki az akkori zeneirodalomból. Mint pianista különösen Chopin és Liszt műveinek interpretálásában volt kiváló, emellett barátja és tanulótársa, Szkrjabin zongoraműveit is felkarolta és gyakran játszotta. Budapesten is nagy sikerrel szerepelt (1929, 1935).

 

Frédéric Chopin (1810 -1849)-

 zongorajátékot megújító lengyel romantikus zeneszerző és zongorista.

 

Mozarthoz hasonlóan csodagyermekként indult: hatévesen már zongorázott és zenét szerzett, nyolcévesen koncertezett.

Chopin a romantikus kifejezőeszközök egész sorát hozta a zongorajátékba, lágy, lírai hangzása végletes dinamikai ellentétekkel, érzelem gazdag és virtuóz előadásmóddal párosult. Ő írt először balladákat, önálló scherzókat, ismertette meg a világgal a lengyel mazurkát, újította meg romantikus alapon a Bach-féle prelűdöket.

A zongora poétájaként, rabjaként és zsenijeként is emlegették, e hangszerre írta két zongoraversenyét, 24 prelűdöt és az Etűdöket; népszerűek rövidebb zenedarabjai, keringői, noktürnjei is. A lengyel népzene fordulatait polonézeibe és mazurkáiba iktatta, így a romantikus népies zene megindítója lett.

 

 

Liszt Ferenz (1811-1886)- 

19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze.

                                      



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 11
Tegnapi: 5
Heti: 40
Havi: 261
Össz.: 86 501

Látogatottság növelés
Oldal: Zongoristak
Minden, ami zene. Czuczu Irina honlapja - © 2008 - 2024 - zongorista.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »