A 2015/2016-os évad műsora a Művészetek Palotájában
A 2015/16-os évadban is világhírű művészekkel várja közönségét a Művészetek Palotája (Müpa). A Bécsi Filharmonikusok kétszer is ellátogatnak az idén tízéves kulturális központba, de a magyar kiválóságok mellett jön Diana Damrau, Gidon Kremer Mihail Pletnyov és Ton Koopman is.
Az új szezont felvezető keddi budapesti sajtótájékoztatón elhangzott: az évad művésze Fassang László orgonaművész, az évad együttesei a Vashegyi György vezette Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lesznek. Fassang László és Vashegyi György együttesei 3-3 különleges esttel ajándékozzák meg a közönséget.
Az új évadban A béke napjával és a Daphnéval folytatódik a Nemzeti Filharmonikusok Richard Strauss-sorozata, a Bridging Europe – Európai Hidak Fesztivál középpontjában Ausztria áll majd, az idén elindított Régizene Fesztivál pedig jövőre a francia barokkra koncentrál. 2016 júniusában a Budapesti Wagner-napok műsora A Nibelung gyűrűje tetralógia mellett A nürnbergi mesterdalnokokkal folytatódik, utóbbi 2013-as premierjének emlékezetes szereposztásából többek között James Rutherford, Annette Dasch és Bo Skovhus játékával. Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója kiemelte, hogy a Bécsi Filharmonikusok két alkalommal is fellépnek az új évadban: októberben Herbert Blomstedt vezényletével Beethoven VII. és VIII. szimfóniáját adják elő, 2016 februárjában pedig Valerij Gergijevvel az élükön A bolygó hollandi nyitánya és Debussy A tenger című kompozíciója után Muszorgszkij-Ravel klasszikusát, az Egy kiállítás képei című művet mutatják be a budapesti közönségnek. Az évad egy másik csúcspontjának ígérkezik az Orosz Nemzeti Zenekar 2016. május 24-i hangversenye, amelyen egyszerre két világsztárt hallhat a közönség Schumann műveinek tolmácsolójaként: a sokoldalú hegedűművész, Gidon Kremer a d-moll hegedűversenyt, míg az együttest vezető Mihail Pletnyov az a-moll zongoraversenyt játssza az általa alapított moszkvai zenekar élén. Az argentin származású csellista, Sol Gabetta az Orchestre de Paris és a Grammy-díjas karmester, Paavo Järvi partnereként lép fel a következő évadban, míg Hélene Grimaud francia zongoraművész Mozart és Bach egy-egy klasszikus versenyművét játssza a Bázeli Kamarazenekar szólistájaként. Jirí Belohlávek a Cseh Filharmónia élén a legjelentősebb cseh zeneszerzők ritkán hallott nagyzenekari műveibe nyújt betekintést, a régizene-mozgalom mértékadó alakja, Ton Koopman orgonaestjén a hangszer irodalmának romantika előtti korszakát állítja fókuszba. A következő szezonban számos világhírű énekes látogat a Müpába. Anja Harteros szoprán Verdi és Wagner legnépszerűbb dalszínházi műveiből hozza el legkedvesebb szerepeit, első ízben a magyar közönség számára; a szibériai származású bariton, Dmitrij Hvorosztovszkij az Uráli Filharmonikus Zenekar vendégeként klasszikus orosz és itáliai áriákból válogat; Diana Damrau német operaénekes, napjaink egyik legkeresettebb „éjkirálynője” bel canto remekművekből nyújt egy csokorra valót az avatott basszbariton, Nicolas Testé oldalán; az olasz basszista, Ferruccio Furlanetto zongorás dalestjén Rahmanyinov és Muszorgszkij legemlékezetesebb ciklusainak darabjaiból ad keresztmetszetet.
A kamarazene terén a Bécsi Filharmonikusok jeles muzsikusaiból álló, magyar zenészt is tagjai közt tudó Wiener Kammerensemble Mozart, Beethoven és Schubert műveiből ad koncertnyi válogatást. Az évad egyik fénypontja lehet Baráti Kristóf hegedű-, Várdai István cselló- és Várjon Dénes zongoraművész 2016. május 10-i közös estje, amelyen Schubert, Dvorák és Csajkovszkij egy-egy művét adják elő. A Müpa jubileumi koncerttel köszönti a 2016-ban 90. születésnapját ünneplő Kurtág Györgyöt, Szokolay Sándorra pedig egy, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral és Énekkarral közös produkcióval emlékezik az intézmény.
Forrás:kultúraonline.hu
Gidon Kremer ismét Budapesten
Korunk egyik legjelentősebb hegedűművészével, Gidon Kremerrrel lép fel a Müpában szombaton a Concerto Budapest, amelyet a nemzetközileg szintén hegedűművészként befutott Keller András dirigál. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben este fél nyolckor kezdődő előadáson Haydn f-moll, La Passione melléknevű és Beethoven VIII. szimfóniája között Gidon Kremer szólójával hallhatjuk Weinberg Hegedűversenyét.
A legendás művész immár visszatérő vendégnek számít a Concerto Budapestnél, legutóbb közel két éve koncerteztek együtt, szintén a Müpában. A rigai születésű, lett származású Kremer David Ojsztrah tanítványa volt. Óriási karriert futott be, első nemzetközi díja az 1967-es brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Verseny harmadik helyezése volt, 1969-ben megnyerte a genovai Paganini-versenyt, 1970-ben pedig a moszkvai Nemzetközi Csajkovszkij-versenyt.
1981-ben megalapította az 1992 óta Kremerata Musica elnevezést viselő kamarazene-fesztivált Ausztriában, 1996-ban pedig létrehozta a Kremerata Baltica kamarazenekart, ebben a Baltikum legtehetségesebb fiatal zenészei muzsikálnak.
Gidon Kremer repertoárja rendkívül széles, a barokktól a kortárs kompozíciókig szinte mindent játszott már, több zeneszerző komponált kifejezetten számára, és korunk egyik leginnovatívabb előadóművészeként tartják számon. Hangszere is híres: egy 1730-ból származó Guarneri del Gesu-hegedűn játszik.
Budapest Music Centerben mutatták be a Kossuth-díjas zongoraművész, Bogányi Gergely ötletéből és közreműködésével fejlesztett Bogányi-zongorát.
Történelmi pillanat, amit a magyar zenetörténet legszebb lapjain fognak megemlíteni – fogalmazott a bemutató házigazdája, a Zeneakadémia korábbi rektora, Batta András kormánybiztos. Elmondta, a zongorában a spiritualitás és a materialitás találkozott egymással, hiszen az alkotók létrehozták azt a hangzást, amely Bogányi Gergely „fejében, szívében vagy lelkében szólt, ez pedig maga a csoda”.
A zongora hét évig készült – árulta el a kormánybiztos. A fejlesztés ötlete Bogányi Gergely barátaival és mérnök, konstruktor ismerőseivel való beszélgetések alkalmával körvonalazódott. A zongora készítését a művész több mint hét évig egymaga finanszírozta, 2012-ben azonban egy startup vállalkozást alapítottak, ami külső tőkét is vonzhatott a további kísérletezéshez. A nyertes pályázatoknak köszönhetően mintegy 126 milliós uniós támogatásból és a jórészt a Magyar Nemzeti Bank szponzori támogatásával előteremtett 76 millió forintos önrészből tökéletesíthették a hangszert. A Szerencsejáték Zrt. és az Emberi Erőforrások Minisztériuma további 100 millió forintos támogatást biztosított.
Két gyökere van a most bemutatott hangszernek – folytatta Batta András. – Az egyik Liszt Ferenc, akinek művészete korának számos zongorakészítőjét ihletett meg, és akinek habitusa mélyen benne van Bogányi Gergelyben. A másik Beregszászy Lajos, a zseniális magyar zongorakészítő, akinek forradalmi újításait több nagy zongoragyártó átvette. A hangszer a liszti hagyományban gyökerezik, de a jövő felé mutat – fogalmazott a kormánybiztos.
A felvezetést követően végre a hangszer is megszólalhatott. Bogányi Gergely Debussyt játszott, Gerald Clayton dzsesszmuzsikája pedig a hangszer egy másik arcát mutatta be.
Bogányi Gergely a rövid előadás után elmondta, arra törekedtek, hogy erőteljes, tiszta, egyenes hangzást érjenek el, amely ugyanakkor gazdag felhangrendszerrel bír. A régi zongorák szép, barátságos hangjával szemben a modern hangszerek esetében az elsődleges szempont, hogy bírják a strapát. – Mi ezt a két dolgot szerettük volna összehozni – hangsúlyozta a zongoraművész. Hozzátette, már a prototípus is olyan kvalitásokat mutatott, amire még ők maguk sem voltak felkészülve. Ennek ellenére azonban van még hol kutatni és fejleszteni tovább – fogalmazott Bogányi Gergely, aki azt is elárulta, a prototípus mellett két példány készült el eddig a zongorából.
Bolega Attila főkonstruktőr a Bogányi-zongora különlegességéről szólva kifejtette, hogy a hangszer lelke, a rezonáns az általános gyakorlattól eltérően nem fából készült. A kompozit rezonáns a speciális gyártási technológiának köszönhetően ellenállóbb a környezet hatásaival szemben, illetve egyenletesebb hangzást és hangképet biztosít. Üveges Péter Attila főtervező hozzátette, a zongora formavilága zenei indíttatású. A hagyományos három láb helyett alkalmazott két lábas struktúrának köszönhetően a hang tisztábban és erőteljesebben éri el a hallgatóságot, a hangszer nemcsak felfelé, de lefelé is szól – fogalmazott a szakember. A zongora fejlesztésében kettőjükön kívül Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember is részt vett – derült ki a sajtótájékoztatón.